Földgáz
Egy kis történelem
A kőszén lepárlásával előállított városi gáz felhasználása hazánkban a XIX. századig nyúlik vissza. A szénalapú gázgyártás Budapesten 1856-ban kezdődött meg. A II. világháború után a hazai földgázbányászat is fejlődésnek indult.
A gázellátás kiterjedése az 1970-as évekre esik. A városi gázt teljesen felváltotta a földgáz: 1984. végén leállt az Óbudai Gázgyár, majd 1988-ban egész Magyarországon véget ért a városi gáz szolgáltatás és a háztartások gázfogyasztó készülékeit földgáz tüzelésére állították át. Később nagyobb teret kapott a pébégáz felhasználás is. Napjainkban az épületek ellátására – fűtésre, használati meleg víz készítésre és főzésre – használt vezetékes földgáz mintegy egyötöde hazai termelésből származik, a többi külföldi import.
A gáz tüzelőanyagok tulajdonságai
A vezetékes földgáz több szénhidrogén keveréke, fő alkotója a metán, de általában tartalmaz még etánt, propánt, butánt és igen kis mennyiségben nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket is, valamint 1-2%-ban nem éghető gázokat, nitrogént és szén-dioxidot.
A nagyobb metántartalmú (ún. 2H jelű) földgáz égéshője kb. 40 MJ/m3 (kb. 11,3 kWh/m3), a kisebb metántartalmú és nagyobb nem éghető gáz tartalmú (ún. 2S jelű) földgáz égéshője kb. 35 MJ/m3 (kb. 9,9 kWh/m3).
A földgáz sűrűsége (0,73 – 0,83 kg/m3) kisebb, mint a levegőé (1,16 –1,29 kg/m3). Ez az oka, hogy a levegőbe kijutó földgáz a tér felső részében gyűlik össze, és a földgáz jelenlétét jelző érzékelőt a helyiség tetején kell elhelyezni.
A pébégáz (PB) két fő alkotója a propán és a bután, emellett legfeljebb 2%-ban nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket és nagyon kis mértékben nitrogént, oxigént és hidrogént is tartalmaz.
A cseppfolyós pébégázok égéshője kb. 49 – 50 MJ/kg (kb. 13,9 kWh/kg), a folyadéksűrűség kb. 0,5 – 0,55 kg/m3.
A folyadék halmazállapotból elpárolgó pébégáz sűrűsége a levegőénél nagyobb, ezért a levegőbe kijutva a tér alján gyűlik össze, és a talajszint alatti helyiségekben robbanóképes elegyet alkothat.
A gáz tüzelőanyagok égésterméke
A gáz tüzelőanyagok égéstermékében legnagyobb arányban a nitrogén van jelen. A további jellemző alkotó a szén-dioxid, ami általában 7-8% körüli. A tüzelőberendezésbe bevitt többlet levegő („légfelesleg”) miatt az égéstermék néhány százalék oxigént is tartalmaz. Ami feltűnő: az égéstermék nagy, 10% feletti vízgőz tartalma, ami jelentős energiaveszteséget jelent. A korszerű, ún. kondenzációs gázkészülékek ennek hőtartalmát is hasznosítani tudják, ezért a hatásfokuk sokkal magasabb, mint a hagyományos készülékeké.
A nem megfelelő tüzelésből adódóan az égéstermékben nitrogén-oxidok vagy szén-monoxid is jelen lehet, amit a berendezések megfelelő beállításával és rendszeres karbantartásával el kell kerülni.
Földgáztüzelés előnyei:
- korszerű földgázüzemű háztartási fűtőberendezések 90% hatásfokú felettiek
- tiszta, kényelmes
- jól automatizálható fűtési rendszer
- környezetbarát (leszámítva a CO2-kibocsátást)
- a lakás teljes hőellátását biztosítja (fűtés, főzés, használati melegvíz-termelés)
Földgáztüzelés hátrányai:
- az importált földgáz árát közvetlenül kőolajtermékek tőzsdei ára határozza meg
- fosszilis tüzelőanyag
- szén-dioxid kibocsátással jár, hozzájárul a klímaváltozáshoz
- robbanásveszélyes
- függőség a szállítóktól, szolgáltatóktól, hálózattól